Vissza a névsorra

Erdődy Tamás

Apja neve: Erdődy Péter Anyja neve: Alapy Borbála0
Született: 1558.1 Meghalt: 1624. január 17.2
Testvérei: Erdődy Péter, Erdődy Anna
Felesége: Ungnád Mária Esküvőjük:
Gyermekeik:Erdődy István, Erdődy János, Erdődy Anna, Erdődy Kristóf, Erdődy Zsuzsanna, Erdődy Zsigmond, Erdődy Erzsébet


  • Vele kapcsolatos szakirodalom

    Bubryák Orsolya: "In Deo Vici" kegyesség és reprezentáció Erdődy Tamás (1558-1624) horvát bán műpártolásában. Studia Agriensia 27, 2008 261-282.
  • Vele kapcsolatos levéltári anyag

    • SLOVENSKÝ NÁRODNÝ ARCHÍV (Szlovák Állami Levéltár) Rodu Erdődy. Korespondencia. Erdődy Tamáshoz írt levelek



A család Erdődy néven első kiemelkedő alakja, akinek a nevéhez a horvát báni cím és katonai tettek mellett jelentős birtokgyarapodás is köthető. Tamást apja, II. Péter - aki "buzgó evangélikus volt" - protestáns szellemben nevelte. Feleségül is evangélikus vallású nőt vett Ungnád Mária személyében, akivel a lakodalmat 1585-ben tartották. Mária Ungnád Kristóf (másként Keresztély) egri kapitány és horvát bán (1578-1584) egyetlen gyermekeként és örököseként apja halála után nagy birtokokhoz jutatta az Erdődy családot, többek között ekkor került a család birtokába Szomolány és Jókő vára, amely ettől kezdve a család ezen ágának egyik központi birtoka lett. Feltehetőleg e birtokok jövedelme tette lehetővé, hogy rendeződjön a család anyagi helyzete és így Tamás szerezte vissza a század elején Monyorókeréket és Vépet. Ugyancsak e házasság révén került 1607-től a Varasd vármegyei főispáni cím is a család kezébe. Jeles katonaként is számon tartják, elsősorban horvát bánként a törökök ellen Horvátország védelmében vívott csatáiról nevezetes: 1593-ban Sziszeknél legyőzte Hasszán boszniai pasa seregét, egy év múlva bevette Petrinja várát. A családi birtokokon több építkezés is fűződik a nevéhez: 1603-ban ő építette Császárvár aljában a Novi Dvorinak (Újkastélynak) nevezett kastélyt, amely végig a 17. század folyamán a család tagok egyik kedvenc horvátországi tartózkodási helye maradt; 1615-ben pedig átépítette a vépi várat, kialakítva ezzel a mai, négyszögletes formáját.

Erdődy Tamást, bár evangélikus nőt vett feleségül és gyerekeinek kezdetben evangélikus nevelőt tartottak, 1608-ban már a katolikusok között találjuk, miután Draskovits zágrábi püspök rávette az áttérésre.10 Ezután a protestáns vallás harcos ellenfeleként viselkedett.

Erdődy Tamás 1615-ben fiainak is juttatott birtokaiból és azok jövedelmeiből. Ekkor a Zágráb megyei Novi Dvorit és Hhrasztelniczai (Hrastelnica) várkastélyt és a Vas vármegyei Vörösvárt adta át nekik. Ebben az időpontban négy fia élt: István, Kristóf, János és Zsigmond. 1623-ban a még élő családtagok között felosztották a Zágráb vármegyei Szamobort is. Ekkor Kristófot már nem említik, mivel két évvel korábban elhalálozott. E felosztásnál viszont a még élő leányokat is felsorolják: Zsuzsannát, Annát és Erzsébetet. Erdődy Tamás hét gyermekéről biztosan tudjuk tehát, hogy megérték a felnőtt kort.


A megadott adatok forráshelyei:

0. MOL, Illyésházy család (P 1341) ladula 18 fasc. 1. no 17.

1. Gergely Krónikájában az 1624. esztendőnél az alábbi bejegyzés szerepel: "Az jó régi fő úr, Erdődi Tamás meghala Krupina várában 17. napján Januáriusnak idejének 67. esztendőjében, … Kit a fia Erdődy Sigmond nagy pompával és drága szép készülettel, fejedelem módjára eletmetteté a Zábrágyi nagy templomban 29. napján Juliusnak." Pethő Gergely: Rövid magyar krónika. Kassa. 1753. 202.

3.

5. Fallenbüchl Zoltán: Magyarország főméltóságai (1526-1848). Bp. 1988. 75.; Királyi Könyvek 4. kötet 365.

6. Fallenbüchl i.m. 87.; Királyi Könyvek 5. kötet 266-268.

7. Fallenbüchl i.m. 80.; Királyi Könyvek 6. kötet 541-542.

8. Királyi Könyvek 5. kötet 858-862

10. Payr Sándor: A dunántúli evangélikus egyházkerület története. Sopron, 1924. 187-188. (A megadott oldalszámok a mű interneten megtalálható változatának oldalszáma. Lelőhelye: http://mek.oszk.hu/01800/01850/

6.

6.

6.